A hangminőség egy érzékeny téma, amely számtalan internetes vitát váltott már ki. A hangok minőségét a legtöbb ember ugyanis máshogy érzékeli: ennek okai többek között a fiziológiai eltérések, tehát az, hogy az emberek hallása nem ugyanolyan. A különbség elsősorban a magas frekvenciák érzékelésében jelentkezik, már csak azért is, mert a kor előrehaladtával a magas hangokat egyre rosszabbul halljuk. Vannak pszichológiai tényezők is, például a tapasztalat és az ízlés, akik például zenével foglalkoznak, gyakran az átlagnál kifinomultabb hallással rendelkeznek, mert tudatosan figyelnek bizonyos részletekre. Az érzékelésünket befolyásolják továbbá külső körülmények is, zajos környezetben nyilván nem fogunk annyi részletet hallani, mint egy csendes, nyugodt helyen, illetve nagyon nem mindegy, hogy milyen felszerelésünk van, egy rossz minőségű fejhallgatóval mondjuk nehéz észlelni a veszteségmentes zene előnyeit.
Technikai értelemben persze vannak objektív különbségek mondjuk két fülhallgató vagy két streamingszolgáltatás között, de senkinek nem kell rosszul éreznie magát, ha ezeket máshogy vagy egyáltalán nem érzékeli, tényleg eltérőek vagyunk és más eszközökön, más körülmények között hallgatunk zenét. Az Apple Music és a Spotify között viszont a puszta számok szintjén maradva is vannak különbségek, amelyeket sok ember már érzékel. A legfontosabb különbség, hogy az Apple Music veszteségmentes, angolul lossless formátumot és Dolby Atmos térhangzást kínál, a felbontás akár a 24 bit 192 kiloherzet is elérheti. A Spotify esetén a legmagasabb hangminőséget viszont a 320 kbps-os bitrátájú Ogg Vorbis formátum jelenti, amely veszteséges tömörítést alkalmaz. A cég ugyan már évekkel ezelőtt bejelentette a várhatóan prémium előfizetés keretében elérhető veszteségmentes hangzást, de ennek bevezetése késik. Emellett a Spotify az alapvető beállításai mellett a prémium előfizetőknek is 160 kbps-el streameli a zenéket, míg az Apple Music az alapbeállításokkal is már a 256 kbps-os bitrátát használja.
De nem csak a bitsebességen múlik az, hogy milyen minőségben hallgathatjuk kedvenc zenéinket, sok múlik az adattömörítésen is. A streamingszolgáltatók előszeretettel használják a veszteséges (angolul lossy) tömörítést, így a fájlokat kisebb helyen tárolhatják szervereiken, gyengébb internetkapcsolattal is gyorsan betöltődnek a lejátszónkba, és kevesebb helyet foglalnak letöltés után telefonunk belső tárhelyén. A veszteséges tömörítés használata viszont hátrányokkal is jár, a fájlméret csökkentése érdekében eltávolítanak bizonyos hanginformációkat, melyekről azt feltételezik, hogy az ember fül kevésbé érzékeny rájuk. Ilyenek lehetnek finomabb részletek, például csörgődobok hangjai, a zenei dinamika szűkítése. A Spotify által használt Ogg Vorbis veszteséges, kis méretű fájlokkal, és közepes minőséggel. Az Apple Music szerverein viszont az Apple által korábban használt AAC formátumot 2021 nyara óta folyamatosan váltja le az Apple Lossless Audio Kodek (ALAC), ami egy nagy felbontású és veszteségmentes tömörítés. Az ALAC bevezetésével és a több rendelkezésre álló adattal az Apple Music amellett, hogy jobban szól, képes Dolby Atmos és Spatial Audio térhangzásra is, ráadásul az Apple Music gyakran Dolby Atmosban újrakevert zenéket is kínál, tágasabb és mélyebb hangtérrel. Ezt úgy lehet elképzelni, mint egy mozi hangosítását. Az Apple Music általában 5.1-es vagy 7.1-es jelet használ a Spatial Audio térhangzáshoz, ahol minden csatornának egyedi jellemzői vannak. Ezeket pedig úgy irányítja a rendszer, mintha külön-külön hangszórókból szólnának, ezzel átverve az agyunkat, térhangzás érzetét keltve körülöttünk. Ráadásul az AirPods eszközökben található giroszkóppal és gyorsulásmérővel az Apple eszközei képesek követni fejünk mozgását, és az említett csatornákat és virtuális hangszórók hangzását úgy állítani valós időben, mintha mi tényleg hátat fordítottunk volna nekik. A Spotify nem rendelkezik ilyen funkcióval.
Mivel a veszteségmentes kódolással minden eredeti adat megmarad, úgyhogy megfelelő eszközökön pont úgy hallhatjuk a zenét, ahogy azt a készítők megálmodták. Ám azt érdemes tudnunk, hogy a veszteségmentesen tömörített fájlok nagyobb méretűek, egy négyperces dal lossy formátumban nagyjából 4 MB, míg a lossless mérete minimum 20 MB, tehát streamelés során jobban fogyasztják a mobilinternetünket is. Persze az Apple Music esetén is van lehetőség veszteséges formátum használatára, így csökkenthető az elhasznált mobiladat mennyisége. Megoldható az is, hogy beállítsuk: 4G-n vagy 5G-n útközben veszteséges, WiFi kapcsolaton keresztül pedig veszteségmentes zenéket hallgassunk a platformon keresztül, letölteni pedig nagy felbontású veszteségmentes módon töltsön le eszközünk. Ehhez az iPhone-on a Beállítások között keressük meg a Zene, azon belül a Hangminőség menüpontot. A különbségeket tényleg nem mindenki fogja érzékelni, a veszteségmentes formátum a megfelelő minőségű eszközökkel rendelkező zenerajongókat célozza meg: aki ezek közé tartozik, az viszont hallani fogja a különbséget a két szolgáltatás között. Aki szeretné az Apple Musicot 3 hónapon keresztül ingyenesen kipróbálni, ide kattintva megteheti.