Aki rendszeres olvasója az iMagazinnak, az tudhatja, hogy a szerkesztőség kakukktojásaként egy MacBook Airt használok a munkámhoz és a tanulmányaimhoz. Még az ősszel vásároltam meg a 2016 elején frissített 13”-os alapmodellt i5-ös processzorral, 8 GB RAM-mal és 128 GB-os SSD-vel. Akkoriban az ára mellett főleg az akkumulátoridő és a pehely könnyű súly volt döntő számomra, mivel egy olyan gép kellett, amit bárhová magammal vihetek (akár a töltője nélkül is), bárhol elővehetem és elintézhetem a sürgős dolgaimat, illetve kényelmesen jegyzetelhetek és szerkeszthetem a cikkeimet Pages-ben. A kevesebb, mint háromszázezer forintos (akciós) ár egyértelművé tette számomra, hogy melyik gép lesz a megfelelő választás.

3-4 évvel ezelőtt ez nem lett volna ennyire egyértelmű döntés, hiszen a csekély felár lehetővé tette volna, hogy szemrebbenés nélkül az akkor aktuális, Retina MacBook Prót válasszam. Ám mivel az Apple szépen normalizálta az árakat, így a lehető legolcsóbb Mac lett a nyerő. Döntésemet az idő igazolta, minden szükséges feladatomat el tudom végezni rajta: remek irodai számítógép, és még alapvető Photoshop és Illustrator feladatokra is alkalmas, annak ellenére, hogy a kijelzője igen szerény felbontással rendelkezik. A 2016-os MacBook Air alapmodell specifikációi a következők:

• Kijelző: 13,3 hüvelykes képátlójú, LED-es háttér-világítású, fényes felületű, széles formátumú, több millió szín megjelenítését támogató kijelző
• Háttértár:128 GB-os, PCIe-alapú flash tároló
• Processzor: 1,6 GHz-es, kétmagos Intel Core i5 processzor (Turbo Boost technológiával akár 2,7 GHz) 3 MB megosztott L3 gyorsítótárral
• Memória: 8 GB 1600 MHz-es, alaplapra szerelt LPDDR3 memória
• Akkumulátor: 54 wattóra teljesítményű lítium-polimer akkumulátor, 45 wattos MagSafe 2 hálózati adapterrel és tápcsatlakozó » vezeték nélküli internethasználat akár 12 órán át vagy 12 óra filmlejátszás az iTunesból, akár 30 napos készenléti idő.
• Grafikus megjelenítés: Intel HD Graphics 6000 » Kétkijelzős megjelenítés és videotükrözés: párhuzamosan támogatja a teljes natív felbontású megjelenítést a beépített kijelzőn és az akár 3840 x 2160 képpontos felbontású megjelenítést egy külső képernyőn, mindkettőt több millió színnel.
• Csatlakozók: Natív Mini Display kimenet, 2 db USB 3.0 port (5 Gb/s), MagSafe 2 tápcsatlakozó felület, SDXC-kártyahely, és 3,5mm-es fejhallgató-csatlakozó
• Kamera: 720p felbontású FaceTime HD-kamera
• Vezeték nélküli kapcsolat: 802.11ac Wi-Fi-hálózatkezelés és Bluetooth 4.0
• Hang: Sztereó hangszóró

Első blikkre tehát minden van rajta, amire egy ilyen típusú notebook esetén szükség lehet, csupán a HDMI kimenet maradt le róla, no de nem baj, hunyjunk szemet felette. Bevallom őszintén, mielőtt megvásároltam volna ezt a gépet, nem sok tapasztalatom volt az Air szériával, nem is volt egy kifejezetten népszerű darab. Egyrészt, mert aránytalanul drága volt, másrészt pedig sokakat elriaszt az 1440×900-as képernyőfelbontás. Én is tartottam egy kicsit tőle, de hamar hozzá lehet szokni, egyáltalán nem zavaró a retina kijelző hiánya, sőt gyakorlatilag előnyére is válik a gépnek. Láttunk már a történelem során olyan Apple-laptopot, ami igencsak röcögött egy egyszerű böngésző megnyitásától is, mert egyszerűen a hardver túl gyenge volt a retina kijelző teljes megjelenítéséhez.

De mennyi az annyi?

Akkumulátoridőben körülbelül 3 óra a 2016-os MacBook Air előnye a 2015-ös Retina MacBook Próval szemben, ami ekkora számok esetében (12 óra kontra 9 óra) nem is tűnik soknak, és úgy istenigazából nem is az. Aki reggel bemegy az irodába, leül a konnektor mellé, majd este feláll és hazamegy, esetleg még útba ejt napközben egy-két tárgyalást, annak bőven elég az is, amit a MacBook Pro képes produkálni töltés szempontjából. Az én napjaim viszont kiszámíthatatlanok, napjában többször megfordulok az irodában, majd az egyetemen, és utána még rohangálok ide-oda. Rendszeresen előkapom útközben, egy kávézóban vagy gyorsétteremben, adott esetben iPhone-t töltök róla és az se okoz gondot, ha otthon marad a töltője vagy elfelejtem feldugni éjszaka a hálózatra, egyszerűen képtelenség lemeríteni.

A 8 GB RAM irodai feladatokra bőven elegendő, igazából még a 4 GB-os Air-ekkel is vígan lehet dolgozni (masOS Sierra alatt is); az SSD opcionális, attól függ, hogy kinek mennyi hely szükséges. Én a legkisebb tárhelyűt vettem, semmi extrát nem tárolok a gépen, a nagyobb fájlokat külső meghajtón őrizgetem, egy alap 20-30 ezer forintos USB 3.0-ás külső HDD-vel pillanatok alatt hozzájuthatok bármihez, arról már nem is beszélve, hogy egy havi 1 eurós +50 GB-s iCloud csomag szinte minden további nélkül meg tudja oldani a tárhely problémát. Ettől függetlenül illene már az alapmodelleket is 256 GB SSD-vel adni, mindegyik gép esetén.

A processzorról és az integrál grafikus gyorsítóról is érdemes pár gondolatot megemlíteni. Nem kell tőlük óriási csodát várni, a két magos i5-ös hozza a kötelezőt, de semmi több, az Intel HD 6000-re pedig egy rossz szavam nem lehet. Volt olyan facebookos videó, amit ezen a gépen vágtam: a render idő nem volt az igazi, de vállalhatóan lehetett rajta dolgozni, bár azért vannak korlátai. Még az Adobe Premierrel is elboldogult alapszinten a kicsike, viszont aki ezen néha vágna egy-két rövidebb videót, annak mindenképp a Final Cut-ot ajánlanám, hihetetlen nagy a különbség és ilyen gyenge hardvernél bizony nem mindegy, hogy amikor szükséges, akkor melyikhez nyúl az ember. Összteljesítményben nagyjából 15-20%-kal tud többet a 2015-ös Retina MacBook Pro: akinek ilyesfajta ambíciói vannak, az mindenképp menjen rá a pro kategóriára, esetleg a 2016-os MacBook Próra.

Steve-nek igaza volt

Annak idején, amikor Steve Jobs előrántotta a borítékból az első MacBook Airt, néztünk nagy szemekkel, hogy mit művel ez a csávó. Készítettek egy olyan gépet, ami harmatgyenge volt, nagyon nem is szerették eleinte a népek és röhejesen kevés tárhellyel rendelkezett. Azonban az akkori batár laptopokhoz képest csekély volt a súlya és könnyen lehetett egy kézben tartani. Ez a fajta formavilág a MacBook Air védjegyévé vált és nem is nagyon akad hasonló kialakítású gép a piacon. Ugyan súlyra akad vetélytársa, még akár az Apple palettáján is, mint például a 13”- os Touch Bar nélküli MacBook Pro, ami 1,37 kilogramm szemben a MacBook Air 1,35 kilogrammjával, sőt a káva lekicsinyítésével a belépő 2016-os MacBook kisebb is lett. Ám ha az ölünkbe vesszük vagy arrébb tesszük a gépet, esetleg egy kezünkbe tartanánk, akkor már nagyon nem ugyanolyan érzetre a kettő.

A lényeg a súlyelosztáson van, illetve azon, hogy a MacBook Air billentyűzete nem teljesen egyenes, van egy leheletnyi dőlése, így ha ölben gépelünk rajta, akkor könnyebb megtartani az egyensúlyt miközben két kézzel pötyögünk rajta. Ezenkívül a gép hajlásánál betámasztva egy kézzel összpontosul a súly, így könnyű egy kézben megtartani esetleg egy prezentáció alkalmával. Bár nem túl előnyös (jobbak iPadről nyomják), de erre is láttam már példát és tényleg nem fárasztó, könnyű kevés erőkifejtéssel egyszerűen egy kézben fogni vagy a vékonyított saroknál megragadni, felemelni és arrébb menni a géppel. Nem mondom, hogy ez fő szempont volt számomra, amikor ez a gép nyert az akkor aktuális MacBook Próval szemben, de amikor megkaptuk tesztelésre az új (2016-so) modellt, akkor ez a különbség egyből szembetűnt.

Félreértés ne essék, már az első MacBook Air is gyengének számított, és a mostani is, ha szépen elkezdjük összehasonlítgatni az Apple mobileszközeivel vagy a többi MacBookkal. Csupán annyi a különbség az akkori és a mostani Air között, hogy nem akarsz idegességedben kárt tenni sem magadban sem a gépben, kellemes a felhasználói élmény, villámgyors a gépecske, ahogy azt el is várjuk tőle. Nagyon nem venném jó néven, ha az Apple kipöckölné a MacBook Airt a palettáról, mert akkor maradna a 2016-os MacBook a maga 12”-os kijelzőjével, ami részben hordoz hasonló személyiségjegyeket, mint az Air, de nem ugyanaz.

A legnagyobb gond a kijelzővel van: egyszerűen a 12”-os kijelzőn nem lehet dolgozni, az Air képernyőmérete viszont már pont megfelelő nagyságú. Ha egyszer megszűnik a MacBook Air, akkor muszáj lesz az Apple-nek kiadnia egy nagyobb kijelzős (14”-os?) MacBookot. Fel is írom, hátha egyszer valóra válik. Akkor biztosan nyugdíjba küldöm a jelenlegi gépem.

Összegzés

Ha valaki éppen a 2016-os MacBook Air és a 2015-ös MacBook Pro között vacillál, akkor elsősorban döntse el magában, hogy mik a preferenciák, mennyire multimédiás vagy irodai felhasználói szokásai vannak. Ezen felül azon is érdemes elgondolkodni, hogy van-e szükség retina felbontású kijelzőre, számít-e a gép súlya és szükség van-e a 12 órás akkumulátoridőre. Ezeken végigmenve azt gondolnánk, hogy máris sokkal egyszerűbb a választás, de nem, hiszen mind a két gép akciós jelenleg, pontosan százezer forint a felára a Pro modellnek, ami bizonyos esetekben még lejjebb is mehet (lásd iSTYLE Klotild nyitási akció).

Olyan esetben is megérheti az egyel jobb gépet választani, ha nincs feltétlen szükséged a plusz erőforrásra és egyéb jóságokra, viszont a MacBook Air előnyei sem fontosak a számodra (nem úgy, mint nekem). Ha valaki abszolút új a Macintosh világban, esetleg most tervez gépet venni és attól tart, hogy az Air gagyi vagy vacak, akkor erre is rá kell, hogy cáfoljak: tökéletesen összeszerelt, korrekt számítógép a 2016-os MacBook Air. Felhasználói élményben ugyanazt képes nyújtani, mint a nagyságrendekkel drágább társai, tehát első maceseknek is tökéletes választás.

Ha viszont szeretnél egy laptopot, amit bárhova magaddal vihetsz, aminél nem kell állandóan a töltővel sakkoznod vagy amit otthon esténként pár óráig szeretnél használni és csak heti egyszer tölteni, akkor újra csak a MacBook Airt tudom ajánlani, minden pozitív és negatív tulajdonságával együtt. Ha az itt felsorolt preferenciák nem igazak rád, akkor viszont messziről kerüld el ezt a gépet, mert nem lesz jó választás a számodra. Ebben az esetben inkább a MacBook Prók közt érdemes nézelődni, de ez már egy egészen más kérdéskör.