Január 10-én töltötte 20. születésnapját az Apple professzionális hordozható számítógépe, a MacBook Pro. Az évforduló megünnepléseként ebben a blogbejegyzésben áttekintjük a MacBook Pro eddigi történetét, mely tele van forradalmi újításokkal.
Mi volt a MacBook Pro előtt?
Nem a MacBook Pro az Apple első professzionális hordozható számítógépe, 2006 előtt is léteztek ilyen gépek, csak azokat még nem a ma is használt néven árulták, hanem Macintosh PowerBook vagy egyszerűen PowerBook néven. Az első MacBook Pro alapja a 2001-ben debütált a PowerBook G4, ez eleinte az Apple által fejlesztett RISC-alapú PowerPC G4-es processzort használta. A világ akkori egyik legkönnyebb és legvékonyabb laptopja volt a kategóriájában, a világ egyik első laptopja szélesvásznú kijelzővel, és az első számítógép a kijelző fedelét elegánsan és biztosan záró mágneses megoldással. Érdekesség az is, hogy a 15,2 hüvelykes kijelzője, akkoriban kiemelkedőnek számító teljesítménye, valamint könnyű hordozhatósága okán a PowerBook G4-et sokan már asztali számítógép helyett vásárolták, használták.
A PowerBook G4-gyel tehát erős alapokra építkezhetett az Apple az első MacBook Pro megalkotásakor. Maradt is a gép formája és az alumíniumból készült ház is, újdonság volt viszont 2006 januárjában az első MacBook Próban az iSight webkamera, valamint a MagSafe töltő debütálása. Az Apple még abban az évben piacra dobta a 17 hüvelykes verziót, amellyel a mobil helyett az asztali használatot előnyben részesítők kaptak az igényeikhez jobban passzoló méretet, illetve akkoriban óriási dolog volt a LED-háttérvilágítású billentyűzet is, amelyet amúgy a PowerBook G4 modellekben használt először az Apple.
De miért lett a MacBook Pro MacBook Pro?
Steve Jobs 2005-ben egyetlen kulcsfontosságú mutatóval magyarázva bejelentette, hogy az Apple otthagyja a PowerPC platformot, ez pedig a teljesítmény per Watt mutató, vagyis a hatékonyság volt. A PowerPC processzorokat az Apple az IBM-mel, 1991-től pedig a Motorolával az AIM szövetségben közösen fejlesztette, de a kétezres évek közepére a PowerPC chipek egyszerűen lemaradtak a versenyben. Az IBM azt ígérte, hogy készek legyártani az Apple számára a 3 GHz-es PowerPC G5-ös processzort, ám ez soha nem valósult meg. Ráadásul a PowerPC architektúrát használó lapkák túl sokat fogyasztottak és túl sok hőt termeltek az akkor piacvezető Intel megoldásaihoz képest. Az Apple így technológiai és stratégiai kényszerhelyzetbe került, és meghozták a döntést, a teljes Macintosh kínálatot átvezetik az Intel x86-os platformjára.
Egy év sem kellett a döntés meghozatala majd nyilvános bejelentése után, 2006 januárjában az Apple bemutatta az első Intel alapú iMac számítógépet, valamint a világ első MacBook Pro gépét. A MacBook név tehát a platformváltást is jelezte, a PowerPC platformra épülő PowerBook és iBook laptopokból lett a professzionális felhasználóknak szánt MacBook Pro, és az iskolai, otthoni használatra szánt MacBook. Mivel 2006-ban még mindkét processzortípust használó gép kapható volt párhuzamosan, így a névváltás a vásárlók számára is egyszerűbbé tette a döntést.
Elsőként a MacBook Pro gépekben
Története során a MacBook Pro rengeteg elsőséget tudhatott magáénak. Az Intel processzorokkal érkezett az SMC chip is az összes Apple számítógépbe, amelynek dedikált feladata volt a hűtést, a fényerőt, és az akkumulátort intelligensen kezelni. Az első nagy formai váltás 2008-ban jött, amikor az Apple bevezette az azóta iparági standarddá vált unibody kialakítást. A gépek házát egyetlen tömb alumíniumból marják ki precíziós CNC gépekkel, így egyszerre voltak könnyebbek, vékonyabbak, mégis sokkal merevebbek, így strapabíróbbak is. A 2008-as MacBook Próban debütált az üveg trackpad is, a fizikai egérgombokat elhagyva, teljes egészében kattintható üvegfelületet kaptak a gépek, és elkezdték támogatni a többujjas gesztusokat is. 2015-ben a 12 hüvelykes MacBook mellett a MacBook Pro gépekben is megjelent a Force Touch trackpad. Ezzel a technológiával az érintőpadnak fizikailag nem kell elmozdulnia, elektromágnesek segítségével szimulálja a kattintások érzetét, strapabíróbb, egyúttal képes a különböző erősségű kattintások között különbséget tenni.
Visszatérve 2012-be: az első Retina kijelzős számítógép egy MacBook Pro lett, ebben a modellben került ki az optikai meghajtó és a merevlemez is a gépből, és debütált a tisztán SSD-alapú tárolás is, hogy gyorsabb, vékonyabb, csendesebb lehessen a számítógép. A profi felhasználók gyors adatkezelési igényét a 2012-es retina MacBook Pro gépekben nagy sebességű adatátvitelt lehetővé tevő Thunderbolt port is kielégítette, amely amúgy egy évvel korábban debütált a készülékcsaládban.
A profik portokat és gombokat akarnak!
Több elsőséget tudhat magáénak a 2015-ben debütált MacBook Pro sorozat, amelyek közül a felhasználók a Force Touch érintőpadot rendkívül pozitívan fogadták. Az Apple a 2016-os gépeivel megpróbálta minden idők addigi legvékonyabb MacBook Pro eszközeit létrehozni, ez sikerült is. Viszont ennek ára volt, méghozzá az addig megszokott csatlakozók jelentős része: a HDMI, az SD-kártya olvasó, az Ethernet, és a MagSafe helyett az Apple gépei a 3,5 milliméteres jack-csatlakozó mellett csak USB-C portokat tartalmaztak, melyek ugyan nagy sebességet biztosítottak, a Type-C kiegészítők akkoriban jóval kevésbé voltak elterjedtek, mint manapság, így mindenképp adapter kellett a gépek használatához, ezzel kapcsolatban tehát érkeztek negatív visszajelzések, az Apple pedig változtatott is.
Szintén vegyes volt a fogadtatása a 2016-os MacBook Pro sorozat egyik innovatív újításának, a Touch Barnak: a funkcióbillentyűk helyén egy érintésérzékeny OLED kijelzősávot kínált az Apple, amely a használt programhoz igazodva rajzolt ki gombokat. Ezt viszont nem feltétlenül tudták a felhasználók vakon használni, úgyhogy bár nagyon látványos volt a megoldás, voltak, akik fizikai gombokra vágytak, az Apple pedig szerencsére meg is hallotta a visszajelzéseket, így bizonyos gépeket kínált Touch Barral és anélkül is, illetve 2021-ben a 14 és 16 hüvelykes M1 Pro és M1 Max gépek oldalára is visszakerült a MagSafe, a HDMI, illetve a kártyaolvasó. Viszonylag rövid életű volt a korábbiaknál kevésbé megbízható pillangómechanikás (butterfly) billentyűzet is, amelyet a MacBook Pro családnál 2016-ban vezettek be, 2019-2020-ban pedig ki, a helyét a zökkenőmentes használatot lehetővé tevő Magic Keyboard vette át.
Az Apple platform, Liquid Retina XDR kijelzők, és a jelen
Az Apple az iPhone-ok és iPadek processzorainak tervezésével szerzett tapasztalatait a hordozható számítógépeiben is kamatoztatta. 2020-ban mutatták be az Apple M1-et, az első ARM64 architektúrát használó Apple platformot, melyet Mac számítógépekbe szántak. A 13 hüvelykes MacBook Pro megkapta ezt a lapkát, az energiahatékonyság az iparágban soha korábban nem látott szintet húzott meg, 2021 őszén pedig az M1 Pro és M1 Max processzorokkal együtt debütált a gépek mai formája, 14 és 16 hüvelykes méretben, az Intel-alapú gépek pedig kikerültek a kínálatból. Az M-processzorcsaládot a konkurenciának azóta sem sikerült utolérnie hatékonyság szempontjából, ezek a gépek minden korábbinál gyorsabbak, miközben kimagasló üzemidőt és halk hűtést kínálnak.
Az új, Apple M processzorokkal szerelt laptopok újításai között vannak a mini-LED technológiát használó Liquid Retina XDR kijelzők. Ez a MacBook Pro gépekben elsőként megjelent technológia extrém kontrasztarányt és fénysűrűséget megjeleníteni képes kijelzőt biztosít, így akár professzionális fotós, videós munkát is könnyedén végezhető a MacBook Pro laptopokkal szabad ég alatt is. A kijelzőt érintő újítás volt a 120 Hz-es ProMotion technológia bevezetése is, mely simább görgetést és kényelmesebb videóvágást tesz lehetővé.
A MacBook Pro örökre megváltoztatta azt, ahogy a professzionális számítógépekre gondolunk, és ahogy azokat használjuk, egyúttal megágyazott a mai, Apple M processzoros erőgépeknek, melyeken akár több mint tíz-húsz órán keresztül is dolgozhatunk anélkül, hogy aggódnunk kellene a hardver túlmelegedése, az akkumulátor lemerülése miatt.
