A mesterséges intelligencia ma már az egyetemi mindennapok része. Egyre több diák használja a különféle eszközöket arra, hogy egyszerűbben megértsen egy bonyolult fogalmat, rendszerezze a jegyzeteit, ötleteket gyűjtsön egy prezentációhoz vagy felkészüljön egy vizsgára. Ettől függetlenül az AI nem helyettesíti a tanulást, a kutatást vagy a saját gondolkodást, és ezzel tényleg fontos tisztában lenni.
Ne helyetted dolgozzon, hanem segítsen jobban dolgozni
Az AI használatánál könnyű átlépni egy határt. Ha egyszerűen bemásolsz egy feladatkiírást, és egy kész beadandót kérsz, lehet, hogy gyorsan kapsz egy használható szöveget, de közben éppen az marad ki, amiért a feladatot megkaptad: a kutatás, az elemzés, a saját nézőpont beépítése és a tanulási folyamat. Ennél sokkal jobb megközelítés, ha az AI-t egyfajta tanulási asszisztensként használod, amely segíthet kérdéseket feltenni, szempontokat gyűjteni, egy hosszabb anyagot felépíteni vagy egy már elkészült vázlatot átnézni. Így nem helyetted oldja meg a feladatot, hanem csak támogat.
Ha például egy előadás anyaga túl sűrű vagy túl hosszú volt, megkérheted az AI-t, hogy segítsen egyszerűsíteni vagy rövidíteni. Ha egy beadandó témája túl összetettnek tűnik, akkor segítséget kérhetsz abban, hogy kisebb, kezelhető elemekre bontsd. Ha egy prezentációt raksz össze, kérhetsz iránymutatást a felépítéshez, vagy akár egy használható első verziót is. Ha sokat használod az AI-t, előbb-utóbb amúgy is rá fogsz jönni, hogy a mai modellek tényleg szuper első verziókat tudnak adni, de komplex, minőségi munkát önmagukban még nem feltétlenül képesek lerakni az asztalra, és ez az egyetemen egyáltalán nem probléma.
Hogyan futtassam?
A különféle nagy nyelvi modelleket többféle módon is használhatod. A legegyszerűbb és legolcsóbb egy ChatGPT-hez hasonló online futó modell, amelyet korlátozottan akár ingyenesen is használhatsz, de a diákoknak általában megfelelő, belépőszintű fizetős csomagok ára sem vészes. Ezek a megoldások több száz oldalas PDF-ekkel nem feltétlenül fognak elboldogulni, de a fent leírt feladatokban segítséget nyújthatnak. Ha mégis óriási fájlokat kell elemezned, akkor a legjobb megoldás valószínűleg az API-n keresztüli behívás, itt ugyanis a kontextus méretén és minden egyéb paraméteren is állíthatsz, viszont egy komplex lekérdezés ha nem is nagy összegbe, de pénzbe fog kerülni. Maceken kiválóan használható a MstyStudio nevű szoftver, amelybe mindenféle modellt be tudsz kötni API-n keresztül, sőt, akár lokálisan is futtathatod őket, ha kellően erős a géped. Mivel az Apple rendszerchipekkel szerelt Macek úgynevezett egyesített memória architektúrát használnak, a nap végén a RAM mérete lesz meghatározó. A helyi futtatása amúgy nem feltétlenül az egyetemi használat során izgalmas, hanem vállalati környezetben, ahol fontos, hogy az érzékeny adatok ne kerüljenek ki külső szerverekre, de már egyetemistaként is izgalmas lehet efféle dolgokkal kísérletezni.
Melyik a legjobb AI?
Hogy melyik a számodra legjobb modell, azt leginkább neked kell megtapasztalnod. Általánosságban elmondható, hogy a ChatGPT (OpenAI) egy sokoldalú megoldás, amolyan svájci bicska, jó vele beszélgetni és a legtöbb dologban érdemben tud segíteni, de bizonyos feladatokra vannak nála jobbak. A Claude (Anthropic) kódolásban és szoftverfejlesztésben erős, jól használható összetett kódok írására, hibakeresésre és teljes architektúrák átlátására, plusz a többi AI-hoz képest kevésbé sablonos szófordulatokat használ, úgyhogy esszék írására is kiváló. A Gemini (Google) nem meglepő módon a Google-ökoszisztéma mestere, óriási a kontextusablaka, úgyhogy képes akár több órás videókat, teljes könyveket feldolgozni anélkül, hogy elvesztené a fonalat, illetve közvetlenül hozzáférhet a különféle Google szolgáltatásokhoz (Gmail, Google Drive, Maps stb.). A Perplexity AI pedig nem egy klasszikus chatbotként erős, hanem egy AI-alapú kutatómotorként működik, naprakész webes kutatásokat tud csinálni forrásmegjelöléssel, nagyon keveset hallucinál, és képes többlépéses kereséseket végezni, amelyek során tisztázó kérdéseket is feltesz. Mivel a különféle szolgáltatások eltérő erősségekkel rendelkeznek, érdemes lehet többet is használni más-más feladatokra.
Nem mindegy, hogyan kérdezel
Az AI-eszközöknél sokszor nem az a probléma, hogy nem tudnak segíteni, hanem az, hogy túl általános utasítást kapnak. A „Foglald össze ezt a szöveget” például működhet, de nem mondja meg, milyen hosszú legyen az összefoglaló, kinek szóljon, vagy mire szeretnéd használni. Sokkal jobb eredményt kapsz, ha megadod a feladat célját és a kívánt formátumot is, például: „Foglald össze ezt a tananyagot legfeljebb 500 szóban, egyetemi hallgató számára érthető nyelven. Emeld ki a legfontosabb fogalmakat, és a végén írj öt kérdést, amelyekkel ellenőrizhetem, hogy valóban megértettem az anyagot.” Minél pontosabban írod le, hogy mit szeretnél, annál kevésbé általános választ fogsz kapni. Érdemes megadni a célcsoportot, a terjedelmet, a kívánt hangnemet, a formátumot és azt is, hogy mit nem szeretnél az eredményben.
Összefoglalás helyett kérj többféle feldolgozást
Egy hosszabb PDF vagy előadásanyag esetében nem feltétlenül egyetlen összefoglaló a leghasznosabb eredmény. Kérheted például azt is, hogy az AI először azonosítsa az anyag fő témáit, majd mutassa meg, hogy ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Egy történelmi vagy társadalomtudományi anyagnál hasznos lehet az események időrendi rendszerezése, de egy természettudományos tárgynál inkább a fogalmak, képletek és folyamatok közötti kapcsolatokat érdemes feltárni. Jogi vagy gazdasági szövegnél pedig jól jöhet, ha az AI különválasztja a definíciókat, a példákat és a következtetéseket. A cél nem az, hogy az eredeti anyagot egyetlen rövid szöveggel helyettesítsd, inkább az, hogy többféle nézőpontból dolgozd fel, és könnyebben felismerd, hogy mi az, amit már értesz, és mi az, amit még át kell nézned.
Ötletelésnél ne a kész választ keresd!
Egy prezentáció, esszé vagy kutatási projekt elején sokszor nem az írás, hanem az első ötlet megtalálása a legnehezebb. Az AI ilyenkor jól használható ötletpartnerként, de érdemes világossá tenni, hogy nem kész szöveget vársz tőle. Kérheted például, hogy: „Adj 5 lehetséges megközelítést ehhez a témához egy egyetemi prezentációhoz. Mindegyiknél írd le röviden, mi lehet a fő kérdés, milyen példával lehetne érdekessé tenni, és milyen irányban érdemes tovább kutatni.” Ezután már te döntöd el, hogy melyik irány illik a feladathoz és a saját érdeklődésedhez. Az AI által javasolt ötletek között lehetnek gyengék vagy túl általánosak is, de sokszor éppen egy első, tökéletlen javaslat indítja el a gondolkodást.
Kutatáshoz használd ki az AI erősségeit, de ellenőrizd a forrásokat
Kutatómunka során az AI gyorsan segíthet megtalálni a megfelelő kulcsszavakat, szerzőket, elméleteket vagy kapcsolódó témákat. Egy kutatómotor jellegű eszköz, például a Perplexity, forrásokkal együtt adhat áttekintést egy témáról, ami jó kiindulópont lehet. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az elsőként kapott választ automatikusan felhasználhatod a beadandódban: a hivatkozásokat nyisd meg, ellenőrizd az eredeti forrást, és csak olyan állítást vegyél át, amelynek valóban utánanéztél. Ugyanis az AI által készített bibliográfia vagy hivatkozás sem feltétlenül pontos: ha szakirodalommal dolgozol, érdemes a forrásokat könyvtári adatbázisban, Google Scholaron vagy egy olyan eszközben is ellenőrizni, mint a Zotero. Az AI segíthet a keresésben, de a forráskritika továbbra is a te feladatod!
A saját adataidra is figyelj!
Nem minden tananyag és dokumentum tölthető fel gondolkodás nélkül egy online AI-szolgáltatásba. Ha személyes adatokat, zárt egyetemi anyagokat, kutatási adatokat vagy más érzékeny információkat tartalmazó dokumentummal dolgozol, először nézd meg az egyetemi és adatvédelmi szabályokat. Érdemes kitakarni a neveket, elérhetőségeket és egyéb azonosító adatokat, ha ezek nem szükségesek a feladathoz. Egy oktató vagy kutató által megosztott belső anyag használata előtt pedig ellenőrizd, hogy az adott dokumentum feltölthető e külső szolgáltatásba. A helyi AI-modellek futtatása bizonyos esetekben nagyobb adatvédelmet adhat, de ehhez megfelelő hardverre, tárhelyre és technikai tudásra lehet szükség. Egyetemi felhasználóként ez egy érdekes kísérleti lehetőség, de a legtöbb tanulási feladathoz nem feltétlenül szükséges.
Az AI használatára vonatkozó szabályok intézményenként és tantárgyanként is eltérhetnek. Van, ahol megengedett az ötleteléshez vagy nyelvi ellenőrzéshez, máshol a beadandók elkészítésénél szigorúbb elvárások vonatkoznak rá. Ezért egy dolgozat vagy projekt elkészítése előtt érdemes megnézned a tantárgyi követelményeket, és ha nem egyértelmű a helyzet, kérdezd meg az oktatót.
A lényeg
A mesterséges intelligencia akkor a leghasznosabb a tanulásban, ha gyorsabbá és átláthatóbbá teszi a munkát, de nem veszi át tőled a gondolkodást. Használhatod jegyzetek rendszerezésére, összefoglalásra, gyakorlókérdések készítésére, ötletelésre vagy kutatási irányok keresésére. A jó eredményhez viszont három dologra mindig szükséged lesz: pontos kérdésekre, saját ellenőrzésre és valódi önálló munkára. Az AI lehet gyors asszisztens, kutatási partner és türelmes magyarázó, de a tananyag megértését és a végső döntéseket nem tudja helyetted elvégezni.
