A Marshall nevét valószínűleg azok is hallották már, akik amúgy nem mozognak otthonosan a gitárerősítők piacán. A cég története 1962-ben kezdődött Londonban, ahol Jim Marshall egy apró dobboltot üzemeltetett, és dobleckéket is adott. A legendák szerint az üzlet rendszeres vásárlói között volt Ritchie Blackmore, Big Jim Sullivan, illetve a későbbi The Who gitárosa, Pete Townshend is. Ők kezdték kérlelni Marshallt, hogy készítsen nekik egy olyan gitárerősítőt, amely a kívánt hangzást és megjelenést kínálja. Egy évvel később elkészült a JTM45 nevű modell, és innen indult az a hangzás- és formavilág, amelyet a Marshall azóta több termékkategóriában is továbbvitt. A JTM45-ből az évek során sokféle változat készült, olyan zenészek használták, mint Eric Clapton és Jimi Hendrix, a Marshall stack pedig a rockzene egyik legismertebb látványeleme lett.
A vállalat ma is a gitárerősítők piacának egyik meghatározó szereplője, de ez a piac az elmúlt években jelentősen átalakult. Rengeteg zenész áttért a digitális modellezőkre vagy a számítógépes pluginekre, amelyek könnyebbek, és rengeteg különböző hangzást kínálnak. A digitális keverők és a fülmonitorok elterjedése óta ritkábban látni mikrofonozott, üvöltő gitárhangfalakat a színpadokon, maga a populáris zene pedig szintén sokat változott. Ettől függetlenül az angliai Bletchley-ben ma is készülnek prémium csöves Marshall-erősítők, amelyek dinamikáját, reakciókészségét és szobát megmozgató hangzását sok zenész és gyűjtő továbbra is nagyra értékeli. A Marshallnak ugyanakkor alkalmazkodnia kellett a megváltozott piachoz, amit szerintem példamutatóan tettek meg.
Marshall-hangszórók több méretben
A Marshall manapság jól ismert gyártó a Bluetooth-hangszórók és fejhallgatók piacán is, amit valószínűleg annak köszönhetnek, hogy nem szakadtak el a gyökereiktől. Ezek a termékek ugyan nem gitárerősítők, de nagyon sok részletükben továbbviszik a klasszikus Marshall-világot: a fekete-arany színvilágot, a texturált burkolatot, a jellegzetes előlapot, a kapcsolókat és a potmétereket. Hangsúlyozottan lifestyle termékekről van szó, amelyeknél nemcsak a technikai tudás számít, hanem a kinézet és a kapcsolódó életérzés is. Alapvetően a belépő-prémium kategóriában versenyeznek, olyan márkák mellett jelennek meg, mint a Bose, a Harman Kardon, a JBL vagy a Sonos, miközben a high-end szegmenstől árban és tudásban is távolabb vannak. Viszont kiválóan viszik tovább azt a klasszikus rockzenei életérzést, amelyről sokan azonnal felismerik a Marshallt.
Marshall Willen II: meglepően jó hangzás tenyérnyi méretben
A legkisebb modell a Willen II, amely az ultrahordozható kategóriát képviseli. A hangszóró nagyjából 10 x 10 x 4 cm-es, tömege pedig mindössze 360 gramm. Egy ilyen apró hangszóróval szemben a reális elvárás általában az, hogy szóljon jobban, mint a telefonunk, de azért nagy csodákra senki sem számít egy tenyérnyi hangszórótól. Csoda itt sincs, de a Marshall gyakorlatilag kimaxolta azt, amit egy ilyen apróságtól várhatunk. A dizájn tetszetős, de ami még fontosabb, okos is: az előlap jobb felső sarkában egy négy irányba elmozdítható és megnyomható gomb található, amellyel hangerőt állíthatunk, számot léptethetünk, illetve elindíthatjuk vagy megállíthatjuk a zenét. Felül található egy fixen világító töltöttség-visszajelző és egy mikrofon, amely telefonálás során használható, hátul pedig egy kis gumirögzítő kapott helyet, amelynek segítségével a Willen II-t sokféle helyre fel lehet akasztani. Mindez egy IP67-es por- és vízálló házban, Bluetooth LE-támogatással és akár 17 órás üzemidővel.
Az egy darab 2 hüvelykes full-range driver mellett két passzív radiátor is helyet kapott a hangszóróban, amelyek az alsó frekvenciákat támogatják. A hivatalosan megadott 75 Hz és 20 kHz közötti tartomány ebben a méretosztályban nagyon tisztességes alsó határértéket jelent. Nagyon fontos, hogy a középtartomány egyáltalán nincs elnyomva, az énekhangok, az akusztikus gitárok és a pergők tisztán, meglepően jó jelenléttel szólalnak meg, közelről hallgatva akár teltnek is nevezhetjük a hangját. Szub-basszusra természetesen nem lehet számítani, de a felső mélyek és a ritmushangszerek egyáltalán nem válnak dobozossá vagy vékonnyá, a magastartomány pedig tiszta és nem tolakodó.
A fizikai korlátok persze itt is jelen vannak: 80 százalékos hangerő fölött a hangzás már eléggé harsánnyá és zavaróvá válik, ráadásul a készülékház is beleremeg a hangerőbe, ami nem kívánatos zajokat hozhat létre. Ez alatt viszont tényleg meglepő, hogy mit tud a Willen II, mi megkockáztatjuk, hogy ez az egyik legjobb tenyérhangszóró, amit valaha hallottunk.
Marshall Emberton III: mini méret, komoly hangzás
Az eggyel nagyobb modell az Emberton III, amely még szintén a könnyen hordozható kategóriába tartozik. A küllem minden tekintetben hozza a Marshall stílusjegyeit, de mivel a mérete mindössze 16 x 6,8 x 7,7 cm, tömege pedig mindössze 672 gramm, összeségében inkább egy bájos, mintsem egy tiszteletet parancsoló eszközről van szó, de ezt a lehető legpozitívabban kell érteni. Külön kiemelendő, hogy széles színválasztékban érhető el. Ahogy a többi itt bemutatott Marshall hangszóróhoz, ehhez sem jár USB-s hálózati adapter, csupán egy átlagos minőségű USB-C töltőkábel. Az Emberton III-on van hely csuklópánt rögzítéséhez, de ilyen sem jár hozzá gyárilag. Ha egy 15 watt körüli adapterrel töltjük, körülbelül 20 perc alatt 6 órányi üzemidő megy át, a teljes töltés pedig 2 órát vesz igénybe, így az eszköz üzemideje elérhető a 32 órát is. Ebben a méretben ez több, mint korrekt örömteli továbbá az IP67-es por- és víz elleni védettség, a telefonáláskor hasznos beépített mikrofon, illetve a Bluetooth LE támogatása is.
Funkciók tekintetében tehát egy modern és naprakész eszközről van szó, a kérdés inkább az, hogyan szól, és szerencsére nagyon jól. A Willennel ellentétben az Emberton III előlapján és hátulján is található hangszóró, így kvázi 360 fokos élményt biztosít. A benne lévő relatíve kicsi hangszórók természetesen nem tudják meghazudtolni a fizikát, de szubjektíven nézve konkrétan meglepő, milyen basszus tud kijönni ebből az apró hangszóróból. Mindez úgy, hogy az énekhangok és az akusztikus hangszerek elég szépen különválnak, a középtartomány pedig a kategóriához képest kimondottan tiszta és részletező. Átütő szub-basszusokra nyilván nem szabad számítani, de a hangolás tényleg nagyon jól sikerült. Alacsony és közepes hangerőn a beépített DSP automatikusan emel a mélyeken, így a hangzás nem válik vékonnyá, minimális kompresszió és torzítás pedig csak 90 százalékos hangerő fölött hallható.
Az Androidra és iOS-re is elérhető Marshall alkalmazásban az EQ-profilok mellett az akkumulátor élettartamát növelő lehetőségek is elérhetők. Beállítható például, hogy a hangszóró legfeljebb 95 százalékig töltse az akkumulátort, magas hőmérsékleten lassabban töltsön, illetve alapvetően lassabb töltési módot használjon. Ezeket a funkciókat az összes itt szereplő hangszóró ismeri.
Marshall Middleton II: erőteljes, de megosztó hangolás
A következő méretosztályt a Middleton II képviseli. A dizájn gyakorlatilag teljesen ugyanaz, mint az Emberton III-nál, de a 23 x 11 x 9,8 centiméteres méret és az 1,8 kilogrammos tömeg már tiszteletet parancsoló, erre senki nem fogja azt mondani, hogy milyen cuki. A színválaszték sajnos korlátozottabb, mindössze feketében és krémszínű változatban érhető el, szerencsére mindkettő dögös.
A maximális üzemidő 30 óra, az IP67-es védettség és a beépített mikrofon itt is adott, Bluetooth LE-támogatás viszont nincs, hiszen ez egy régebbi modell. Az USB-C kábel mellett ezúttal kapunk egy hordozás során jól használható kis fület is. Az Embertonhoz képest további különbség a 3,5 milliméteres AUX-csatlakozó megléte, illetve az eszköz tetején található két gombpár, amelyekkel a mélyek és a magasok erősségét lehet szabályozni menet közben.
A hangminőségre itt sem lehet panasz, de ez egy megosztóbb termék. A mélyebb tartomány nagyon határozott kiemelést kapott, ami testességet és melegséget ad a lábdoboknak, ugyanakkor a 60 Hz alatti szub-basszus fizikai okokból itt is hiányzik, a leggyengébb láncszem pedig mégsem ez, hanem az alsó középtartomány enyhe fátyolossága. Közérthetően fogalmazva: ezen a hangszórón a hangszerek nincsenek annyira jelen, az egész középtartomány kicsit a háttérbe szorul. A magasak viszont nagyon is jelen vannak, talán túlságosan élénken is, de aki szereti a V-karakterű megoldásokat, itt megtalálhatja a számításait.
Marshall Kilburn III: komoly hang és klasszikus életérzés
Az utolsó általam próbált hordozható Marshall hangszóró a Kilburn III, amely a 27,3 x 16,9 x 15 centiméteres méretével és 2,8 kilogrammos tömegével már egyrészt elég nagy ahhoz, hogy komoly basszusokat tudjon megszólaltatni, másrészt pedig elég nagy ahhoz, hogy a vállalat dizájnerei kitehessenek magukért. Ez nemcsak egy tekintélyt parancsoló hangszóró, hanem az a termék, ami miatt a barátaink talán még irigykedni is fognak ránk. Bekapcsolni egy helikopter-pilótafülkéből ismerős kapcsolóval lehet, a hangerőt, a mélyek és a magasok erősségét pedig háttérvilágított potméterekkel szabályozhatjuk menet közben. Van egy hordozófül is, a Kilburn III-mal az ember nem csak egy hangszórót, hanem tényleg egy életérzést is vásárol.
Ebben a méretkategóriában az IP54-es por- és vízállóság nem megszokott, az 50 órás üzemidő pedig szintén kiemelkedő. A mikrofont véleményünk szerint kár volt kihagyni, ha már a három kisebb modellben megtalálható. Persze egy ilyen hangszórót az ember nem telefonálni, hanem zenét hallgatni vesz, úgyhogy térjünk rá a hangminőségre: a mélyhangok a gyártó szerint 45 Hz-ig mennek le, ami ebben a méretben kiemelkedő. A basszus nem puffog, hanem feszes, a lecsengése pedig kifejezetten jó. A rendszer hangolásának köszönhetően a lábdobok és a basszusgitárok természetes testet kapnak anélkül, hogy a mélyek elmaszatolnák őket.
A mélyekről tehát csak pozitívumokat lehet mondani, de a legnagyobb erősségnek még így is a középtartományt gondoljuk, mert a dedikált mélysugárzónak és a többutas felépítésnek köszönhetően ez a tartomány nagyon jól érvényesül. Az énekhangok elöl vannak, részletesek és jól texturáltak, a gitárok pedig nagyon autentikus módon kissé szárazak, ami a Marshall nevével összeköthető műfajokban, rocknál, akusztikus zenéknél és jazzben párját ritkítóan tisztán szólal meg.
A magastartomány lágyra van hangolva, ezen a potméterrel természetesen lehet szabályozni, de nem biztos, hogy erre szükség van, a Kilburn III megszólalása nagyon kerek. Persze nem audiofil termékről beszélünk, ekkora méretben érdemi sztereóképet nem lehet elvárni, és sajnos nagyfelbontású LDAC-támogatás sincs. Az emberek döntő többsége százaléka viszont kétszer fog elalélni ettől a terméktől: először akkor, amikor kézbe veszik, másodszor pedig akkor, amikor megszólaltatják.
Összegzés
A Marshall jelenlegi hordozható hangszóróival nagyon meg voltunk elégedve. A Willen II-nél vannak olcsóbb tenyérhangszórók, jobban szólók viszont nem nagyon. A szintén aprócska Emberton III az ultrahordozható kategóriában egészen kiváló hangminőséget produkál, és az extra funkciók terén is kiemelkedő. A nagyméretű Kilburn III pedig minden szempontból nagyon sokat nyújt, a zenekedvelőknek kiváló választás lehet. A közepes Middleton II szintén korrekt eszköz, de csak a V-karaktert keresőknek lehet jó választás.
