A Safari böngészője több mint két évtizede része az Apple-felhasználók mindennapjainak, iPhone-ra, iPadre és Macre is elérhető. A 2003-as bemutatása óta nemcsak az ökoszisztéma egyik fontos eleme lett, hanem a mögötte dolgozó WebKit motor révén a modern webes technológiák fejlődésére is jelentős hatással volt. A Safari fejlesztése során az Apple több olyan megoldást vezetett be, amely később más böngészőkben is megjelent, miközben a vállalat a sebesség, az energiahatékonyság és az adatvédelem területén is igyekezett saját irányt kialakítani. Ebben a cikkben összefoglaljuk a Safari történetének fontosabb állomásait, valamint azt is, milyen funkciók miatt lehet jó választás azoknak, akik most Chrome-ot vagy más böngészőt használnak.
Mi volt a Safari előtt?
Az Apple nehéz pénzügyi helyzetben volt, amikor Steve Jobs 1997-ben visszatért a cég vezetői székébe. A vállalat helyzetét egyebek mellett a Microsofttal kötött megállapodással próbálták stabilizálni: az Apple vállalta, hogy a Mac OS X alapértelmezett böngészőjeként a Microsoft által fejlesztett Internet Explorer for Macet csomagolja, miközben a Microsoft öt évre vállalta a Mac-platform támogatását és 150 millió dollár értékű, nem szavazó Apple-részvényt vásárolt. Ekkoriban ugyanis még nem volt magától értetődő, hogy egy adott böngésző előre telepítve érkezik az operációs rendszerrel. A Mac-felhasználók körében népszerű volt a független fejlesztésű Netscape Navigator is, amelyet külön kellett beszerezni és telepíteni, a Microsoft ezzel szemben az Internet Explorert a Windows részeként terjesztette, ami jelentős üzleti előnyt biztosított számára.
Az Apple időközben a Cyberdog és az OpenDoc fejlesztését is leállította, így a vállalatnak nem maradt saját, hosszú távon életképes böngészőtechnológiája. A Cyberdog egy rövid ideig elérhető szoftvercsomag volt, amelyben egy kezdeti böngésző és e-mail-kliens is helyet kapott. Az Apple vezetése számára idővel azonban egyértelművé vált, hogy hosszabb távon nem fenntartható, ha a vállalat nem rendelkezik saját böngészővel és saját webes technológiával. A böngésző ugyanis nem egyszerűen egy alkalmazás: a felhasználó legfontosabb kapcsolódási pontja az internethez, a mögötte álló motor pedig meghatározza, hogyan működnek a weboldalak az adott platformon.
Így született meg a Safari és a WebKit
Bár a Mac OS X-en ekkor még az Internet Explorer for Mac számított az alapértelmezett böngészőnek, az Apple már dolgozott saját böngészőjén és az azt működtető technológiákon. A Safari bétáját 2003. január 7-én mutatták be a Macworld rendezvényen, ahol Steve Jobs a világ leggyorsabb böngészőjeként hivatkozott rá. A fejlesztés egyik érdekessége, hogy az Apple nem teljesen a nulláról épített új renderelőmotort, mérnökei a Linuxos KDE projekt nyílt forráskódú KHTML és KJS könyvtárait használták kiindulópontként, és ezekre építve hozták létre a Safari mögött dolgozó WebKit motort.
Az Apple 2005-ben a WebKitet nyílt forráskódúvá tette, így más fejlesztők és vállalatok is hozzáférhettek a technológiához, illetve közreműködhettek annak fejlesztésében. A WebKit később számos fontos projektben kapott szerepet: erre épült például az első Google Chrome, a kezdeti Android rendszerek integrált böngészője, valamint a BlackBerry OS webes felülete is. A Chrome később saját, Blink nevű motorra váltott, de a WebKit hatása addigra már messze túlmutatott az Apple platformjain.
Iparágat átformáló mobil siker, PC-s kitérő
Bár a Mac számítógépekre fejlesztett Safari is fontos technológiai mérföldköveket hozott (például RSS-olvasót, szülői felügyeletet és integrált PDF-megjelenítőt), az első iPhone és az azon futó Safari mobil változatának 2007-es bemutatása jelentette az egyik legnagyobb áttörést. A mobiltelefonok az iPhone megjelenése előtt gyakran WAP-böngészőt használtak, amely a weboldalak leegyszerűsített, mobiltelefonokra szabott változatát jelenítette meg. Az iPhone Safarija ezzel szemben már az első készüléken képes volt a teljes értékű weboldalak megjelenítésére. A felhasználók ujjal görgethettek, koppinthattak az elemekre, illetve két ujjal nagyíthatták vagy kicsinyíthették az oldal tartalmát. Ez ma már természetesnek tűnik, 2007-ben azonban ez a webes interakció teljesen új formáját jelentette. Az iPhone nem egyszerűen kisebb kijelzőre költöztette a webet, hanem a mobilos böngészés kezelését is alapjaiban változtatta meg.
A Safari 2007-ben Windows-ra is megjelent. Az Apple célja egyrészt az volt, hogy a Windows-felhasználók is megismerjék a vállalat szoftveres megoldásait, másrészt a Safari segítséget jelenthetett a fejlesztőknek a mobil webes alkalmazások tesztelésénél. A Windows-verzió azonban nem tudott jelentős piaci részesedést szerezni az Internet Explorer és a Mozilla Firefox mellett, így az Apple 5 évvel később leállította a fejlesztését.
A következő fontos év 2010 volt, Steve Jobs ekkor nyílt levélben fejtette ki, hogy az Apple mobil eszközei nem fogják támogatni az Adobe Flash technológiát. Az indoklás szerint a Flash zárt rendszer volt, biztonsági problémákat okozhatott, és a mobil eszközökön túl magas energiafogyasztással járt. Az Apple ehelyett a nyílt webes szabványokat, például a HTML5-öt, a CSS-t és a JavaScriptet támogatta. Az iPhone, az iPod touch és az iPad sikere hozzájárult ahhoz, hogy a webes fejlesztők egyre kevésbé építsenek Flashre, és egyre inkább szabványos, natív webes technológiákat használjanak. Az Adobe 2020 végén hivatalosan is megszüntette a Flash támogatását.
Adatvédelem és energiahatékonyság
A Safari egyik fontos megkülönböztető jegye az adatvédelemre helyezett hangsúly. Az Apple nem hirdetési platformként működteti a böngészőt, így a Safari fejlesztésének nem célja, hogy a felhasználói profilozást minél több reklám megjelenítésével támogassa.
A vállalat rengeteg adatvédelemmel kapcsolatos funkciót implementált, ezek közé tartozik a webhelyek közötti követés korlátozása, a harmadik féltől származó sütik használatának visszaszorítása, valamint az automatikusan lejátszott videók és más zavaró tartalmak kezelését segítő lehetőségek.
Az Adatvédelmi jelentésben megtekinthetjük, hogy a Safari milyen követési kísérleteket akadályozott meg, az iCloud+ előfizetők számára pedig az iCloud Privát átjátszó is elérhető, amely a Safari használata során elrejti a valódi IP-címet, és megnehezíti, hogy a hálózati szolgáltatók és a weboldalak az IP-cím és a böngészési tevékenység alapján részletes profilt készítsenek a felhasználóról.
A Safari már 2010-ben képes volt a cikkekből eltávolítani a reklámokat és zavaró elemeket az Olvasó funkcióval. Ennek modernebb kiegészítője a Zavaró elemek elrejtése, amely lehetővé teszi, hogy egy weboldalon manuálisan elrejtsünk bizonyos részeket. Fontos, hogy ez nem általános reklámblokkoló, és nem minden weboldalon működik ugyanúgy, de egyes zavaró elemek eltüntetésére hasznos lehet.
A zavartalan felhasználói élményt a beállítható profilok is segítik. Ezekkel elválaszthatjuk egymástól a munkát és a magánéletet, külön előzményeket, sütiket, bővítményeket, kedvenceket és lapcsoportokat használva. Az integrált webhelyfordítás szintén kényelmes funkció, és ahol támogatott, a feldolgozás jelentős része az eszközön történik. A Handoff segítségével egy iPhone-on, iPaden vagy Macen megkezdett böngészést egy másik Apple eszközön is folytathatunk. Az iCloud-lapok szinkronizálásának köszönhetően a megnyitott lapok több készüléken is elérhetők maradnak, a lapcsoportokkal pedig egy adott munkafolyamat vagy témakör lapjait rendezhetjük össze.
A Safari támogatja a privát böngészési lapok zárolását is, így azok Face ID-val, Touch ID-val vagy a készülék jelkódjával védhetők. A böngésző emellett szorosan együttműködik az Apple Jelszavak alkalmazásával, az iCloud-kulcskarikával és az Apple Pay-jel. A jelszavak, jelkulcsok és egyéb adatok automatikusan kitölthetők, azokon a weboldalakon pedig, ahol támogatott az Apple Pay, a fizetés biometrikus azonosítással is jóváhagyható.
Gyors működés és energiahatékony használat
A Safari egyik legnagyobb előnye az Apple eszközökkel való szoros integráció. Mivel az Apple a böngészőt, az operációs rendszereket és a készülékekben található chipeket is saját maga fejleszti, lehetősége van arra, hogy a szoftvert és a hardvert összehangoltan optimalizálja. A Safari a WebKit motorra épül, a JavaScript futtatásáért pedig a WebKit részeként működő JavaScriptCore felel. Támogatja a modern webes szabványokat, valamint több korszerű kép- és videóformátumot. A tényleges sebesség természetesen függ a készülék teljesítményétől, a weboldal felépítésétől, a hálózati kapcsolattól és attól is, hogy milyen más folyamatok futnak a háttérben, de összességében azért ki lehet mondani, hogy a Safari villámgyors. Az Apple hangsúlyozza, hogy a Safari az energiahatékony működésre van optimalizálva, ami különösen fontos szempont a hordozható Mac, iPhone és iPad készülékeken.
Szoros együttműködés az Apple eszközeivel
A Safari az Apple rendszereibe számos ponton beépül. Az iMessage-en keresztül megosztott linkek könnyen elérhetők a Safariban, a macOS, az iOS és az iPadOS alatt használt bővítmények (amelyek támogatják a szinkronizálást) az eszközök között is elérhetők lehetnek. A kezdőlaphoz egyedi háttérképet állíthatunk be, a gyakran látogatott oldalak, kedvencek, előzmények, olvasási lista és megnyitott lapok pedig az iCloud segítségével több készüléken is naprakészek maradhatnak. A Safari az Apple ökoszisztéma fontos része, és ez a gyakorlatban nagyon jól működik.
A Safari tehát nemcsak egy gyors böngésző, hanem az Apple eszközeinek szorosan integrált része, amely az adatvédelemre, az energiahatékonyságra és a kényelmes eszközök közötti együttműködésre is nagy hangsúlyt helyez. Ha Macet, iPhone-t vagy iPadet használsz, érdemes megismerni a lehetőségeit, mert a beépített funkciói jóval többet kínálnak annál, mint hogy egyszerűen csak weboldalakat nyiss meg vele.
