Velünk az Erő – asztalunkon a Mac Pro és a Pro Display XDR

    Múlt héten szerencsém volt pár napot tesztelgetni, csodálni az új igazán professzionális felhasználásra szánt Mac Prót és a hozzá dukáló Pro Display-t. Nézzük milyen kapcsolat alakult ki köztünk!

    Az alábbi videón láthatjátok, mennyire sikerült lenyűgöznie mindegyik monstrumnak, viszont ha inkább a szöveges élménybeszámolók híve vagy, tarts tovább!

    Kezdjük a Mac Próval

    Első pillantásra az tűnt fel, hogy a gép hatalmas. Mármint Apple mércével nézve. Megszoktuk már a kis vékony kialakítású, szinte ékszerdoboznak számító eszközöket Cupertinóból. Erre idevágnak nekünk egy torony PC méretű szörnyeteget. Na nem mintha ez baj lenne!

    A gép külső kialakítása éppen annyira gyönyörű, mint ami akkor tárul elénk, ha felemeljük az aluborítást. Látszik, hogy minden apró részletet gondosan terveztek meg az Apple mérnökei és tényleg úgy készítették el, hogy minden modult a legegyszerűbben ki lehessen cserélni. Pédául konkrétan be van számozva, melyik pöcköket kell milyen sorrendben elhúzni, hogy kivegyük a GPU-t.

    Az elöl sajtreszelő dizájnt kapott alumínium borítás eszméletlen szép és masszív. Külön ügyeltek arra, hogy ha fel-le húzogatjuk, ne karcolja össze az acél szerkezetet, mivel belső része szivaccsal bélelt. A mérnökök emellett figyeltek, hogy a gép minél halkabb legyen komoly felhasználás mellett is. A három első ventilátor mindig eltérő fordulatszámon forog, és a belső modulok csupán hűtőbordákkal lettek felvértezve.

    Portok terén magához képest bőlére eresztette magát az Apple. Négy USB-C porttal találkozhatunk, ezek mindegyike Thunderbolt 3-mas, ráadásul 2 db USB-A csatlakozót is biggyesztettek a gép hátuljára, ami 5Gb/s-os sebességre képes. Találunk még 2 HDMI és 2 10Gbites Ethernet portot az alapkivitelen, amit bizonyos grafikus kártyákkal még tovább tudunk turbózni.

    A teljesítménye gigászi, de csak a jó kezekben. Én BRAW 4K-s anyagokkal dolgozom, ami még a középkategóriának mondható a videóvágás színterén és igazából a Mac Prónak nem is ez a területe. Több tesztelő is bebizonyította, hogy ilyen feladatokban képes elvérezni a Mac Pro egy iMac Próval vagy 16 colos MBP-vel szemben.

    Ez a gép tényleg a professzionális felhasználóknak szól, akik sokkal inkább teljesítményigényes feladatokra használják, mint én, prosumer videószerkesztő. Ezért sem helyes azon hőzöngeni, hogy a Mac Pro milyen hihetetlenül drága. A konkurenciához képest nem az, sőt! És itt ne arra gondoljatok, hogy milyen gigaerős PC-t lehet összerakni ehhez képest bagóért, mert a konkurenciát olyan szervermonstrumok és gépházak jelentik, amelyeket stúdiók használnak, mondjuk hollywoodi produkciókhoz. Nem véletlenül elérhető rackes változat is a Mac Próból.

    A Pro Display XDR viszont szélesebb réteget céloz meg

    Számomra a teszt sztárja kétségkívül a monitor volt, ami leginkább azzal indokolható, hogy ezt ténylegesen tudom értékelni, nem csak esztétikai szempontból. A képernyő egy 32 colos, 6K-s LCD IPS panel, ami még a HDR-nél is szélesebb dinamikatartományt képes lefedni, ezért kapta az XDR utótagot.

    Mezei nyelvre lefordítva brutál képe van. Maximális fényereje 1600 nit (egy MacBooké 500 nit), aminek HDR videóanyag szerkesztése közben vesszük a legnagyobb hasznát. Különböző grafikai munkák során is kifejezetten előnynek számít, hogy pontosan úgy látjuk az elemeket, színeket, ahogy az a legtöbb felületen meg fog jelenni.

    A monitorban egyébként helyett kapott a TrueTone beállítására szolgáló szenzor is, aminek nem sok értelmét látom, mivel az esetek 99%-ban arra kíváncsi az ember, hogy valójában hogy fest a készülő anyag, nem pedig a szobánk színhőmérsékletének megfelelően. (Hányszor belefutottam ebbe, amíg ki nem kapcsoltam.)

    Viszont nem minden fenékig tejfel. A Pro Display tényleg egy jó képernyő, de közel sem annyira, mint azt az Apple beharangozta. Dicséretes, amit az LCD technológiából ki tudtak hozni, viszont közel sem annyira szép a feketéje, mint egy OLED-nek.

    Emellett pedig megjelenik az a probléma is, ami már a gép bootolásakor szemem elé tárult. Fekete háttérnél a fehér elemek bevilágítanak oda is, ahova nem kéne, ezzel a bootoló Apple logónak egy glóriát adva. Ez egy elég komoly probléma tud lenni professzionális munkák esetén. Nem beszélve arról, hogy a képernyő jobb széle fele elkezd beszürkülni, ha egy hófehér képet nézünk.

    A monitor hátuljában viszont nem találok kivetni valót. Ugyanaz a sajtreszelős dizájn tárul elénk, mint a Mac Pro esetében, ami nem csak esztétikai szerepet tölt be, a hűtésben is komoly szerepet játszik. Középen 4 USB-C port fogad minket szeretettel, közülük egy Thunderbolt 3-mas és 3 sima USB-C. Értelemszerűen előbbivel csatlakoztatjuk össze a géppel, ami természetesen lehet egy MacBook Pro is, míg az utóbbi triumvirátus legfőképpen perifériák töltésére vagy pendrive csatlakoztatására szolgál.

    A hírhedt Pro Stand

    Nem mehetünk el szó nélkül a nagy port kavart állvány mellett sem. Első pillantásra két dolog tűnt fel: sokkal nagyobb, mint azt képzeltem és pont annyira masszív, mint ahogyan azt gondoltam.

    Az alap tömör alumíniumtömb, amitől garantáltan nem fogsz tudni egy véletlen mozdulattal kelj fel Jancsit csinálni a monitorból. A szára pedig egy rendkívül okos kis csatlakozóegységben végződik, ahol igazán kijön az, miért is kerül ennyibe a kiegészítő.

    A képernyő mágnesesen csatlakozik az állványhoz, ami méltán tükrözi az Apple-től megszokott egyszerűséget. Szép és jó, viszont ezt csupán párszor élvezzük ki életünk során, így kellett valami plusz, amin mindennap kiélhetjük a tech gourmet falatkái iránti vágyainkat.

    Ez pedig a két ujjal való mozgathatóság élménye. Viccet félre téve, tényleg hihetetlen jó dolog, hogy ezt a könnyűnek nem mondható panelt játszi könnyedséggel tudjuk állítani, a betekintési szöget pedig pontosan megtartva, fel-le! Ugyanilyen könnyű a vertikálisba való átmozgatás is, amihez csupán egy kallantyút kell hátul elhúznunk és már pörög is az a képernyő, ami pedig a beépített giroszkópnak hála át is állítja a tartalmat a megfelelő nézetre.

    A Pro Stand tényleg egy kiváló monitorállvány, aminek nincs párja a piacon. Első pillantásra drágának tűnhet ugyan, és másodikra, majd harmadikra is. Nem alaptalanul. De muszáj figyelembe venni azt is, hogy a Pro Display-jel tökéletes párban járnak, és a képernyő árával összevetve már egy elfogadható kiegészítőnek minősülhet.

    Összegezve

    A Mac Pro egy hatalmas váltás az előző generációról és végre kiváló opció a professzionális felhasználók világában. Kellően moduláris, jövőbiztos és egyben minden megtalálható benne, amiért az Apple-t szeretjük. Nekünk átlag vagy prosumer felhasználóknak egyáltalán nem való és ez pontosan így is van rendjén.

    A Pro Display XDR ellentétben szinte bárki számára jó választás lehet, akinek van ekkora kerete egy monitorra. Gyönyörű mind a képe és a kialakítása. A 6K tökéletes 4K anyagok videóvágására, viszont közel sem tökéletes. A fehér bevilágítások és a szín nem egyenletes színhűsége problémát jelenthet grafikai munkákat végző felhasználóknak, amit mindenképpen érdemes figyelembe venni vásárlás előtt.

    Ti mit szóltok az Apple igazi Pro termékvonalához? Szívesen elfogadnátok egy ilyen gépházat otthonra, akár csak díszként is?